A Budapesti Operettszínház a nyári vendégjátékok és turnék után szeptember 5-én a Lady Budapest sajtónyilvános olvasópróbájával kezdte 2016/2017-es évadát.
Kocsák Tibor és Miklós Tibor történelmi rockoperája, a Lady Budapest, október 21-én debütál a Budapesti Operettszínházban. A világhírű író-rendező Tábori György Utazás című forgatókönyvéből készült darabot húsz évvel a Bakáts téri ősbemutató után most Somogyi Szilárd rendezésében tűzi műsorára a színház. Az Operettszínház ezzel az előadással tiszteleg az ’56-os forradalom hatvanadik évfordulója előtt.
A forradalom alatt illetve a forradalmat követő káoszban játszódó történet főhőse az angol Lady Ashton, aki mindent megtesz azért, hogy szerelmét, Veres Pált, a sebesült forradalmárt kimentse az országból, csakhogy a határon egy szovjet őrnagy megállásra kényszeríti őket.
Kerényi Miklós Gábor művészeti vezető először is köszönetet mondott az 56-os Emlékbizottságnak, hogy támogatta az előadás létrejöttét, majd a saját és a társulat felelősségét emelte ki a közönség, a társadalom és önmaguk felé. Ugyanis, mint mondta, „miközben a darab az 1956-os eseményekkel foglalkozik, és a szabadságharcról beszél, nagyon mély emberi drámák jelennek meg benne. Ahogy rettenetesen fontos kérdés, hogy a Miss Saigon igazából a vietnámi háborúról vagy a felelősségről üzen nekünk, ugyanígy a Lady Budapest sem csak a történelmi események feldolgozására vállalkozik sokkal több annál. Rajtunk, alkotókon és szereplőkön múlik, hogy ebből egy néhány előadást megérő politikai darab születik-e, vagy egy valódi, izgalmas előadás, ami emberek szélsőséges állapotáról, szerelmekről, szándékokról szól egy háborús helyzet poklában. Nem előre megírt papírmasé figuráknak kell harcolniuk, hanem igazi életeknek és sorsoknak kell összeütközniük”. A lényeg tehát – amellett hogy megjelenik a darabban mindaz, amit a forradalomról tudunk – azokban a kapcsolatokban van, amiket a benne szereplők, az „utazók” átélnek, hangsúlyozta Kerényi Miklós Gábor. Vagyis mit érez a maga keretei és lehetőségei között végtelenül rendes és becsületes Szurov őrnagy, mit Veres Pál, aki nem egy egyszerű forradalmár, hanem egy olyan tanárember, aki nem akarja feladni az életét, nem akarja elhagyni az országot, és mit Lady Ashton, akit nem csak a társadalmi meggyőződése vezet, hanem az az erős erotika és szerelem is, amit a főhős iránt érez. Fontos, hogy mindez életre keljen ahhoz, hogy megszülethessen a valós történet a forradalom nagyon izgalmas kulisszái között.
Somogyi Szilárd kiemelte Lőrinczy Attila irodalmi vezető munkáját, aki a végleges szövegkönyv elkészülése előtt még rámutatott néhány fontos szempontra, melynek köszönhetően a kapcsolatok és viszonyok még átélhetőbben tudnak megjelenni a színpadon.
„Volt még vizsgálni és keresni való, és Lőrinczy Attila a karaktereknek olyan mondatokat adott a szájába, amitől valóban életre kelthetők és átélhetők. Emellett megtudunk valamit a sorsukról is, hogy ne csak egyszerű utazók legyenek, hanem kiderüljön a múltjuk, a jelenük és az, hogy hova tartanak a világban.” Somogyi Szilárd elmondta, hogy lehetőségük volt arra, hogy „élesben” kipróbálják, hogy működik az előadás, mert a színház stúdiósainak vizsgadarabjaként a nyár elején már színpadra állította a művet. Így ezeknek a tapasztalatoknak a birtokában kezd most neki a műnek nagyszínpadon.
A rendező azt is elárulta, hogy nagyon sok szereplőt vonultat fel az előadás, amikor mindenki jelen van, nyolcvanketten állnak majd a színpadon. „Az a vízió, amit a darab egyik jelenetéről gondolok, megköveteli, hogy ennyi ember álljon ott. Abban a pillanatban a Szózatnak úgy kell megszólalnia, hogy az ne csak rólunk, magyarokról szóljon, hanem egy kiáltás legyen mindenkiért, aki hasonló helyzetben van, mint’56-ban voltak a magyarok”.
A musical zeneszerzője, Kocsák Tibor úgy gondolja, hogy Miklós Tibor szövegíróval való közös munkáik közül ez az egyik legkülönlegesebb, legszebb és talán a legprogresszívebb alkotás. „Azt hiszem, ebben van a legkevesebb fölösleges hang és mondat. Minden mögött van valami lényeg, valami emberség, valami olyasmi, ami nekünk, magyaroknak fontos és mindig is fontos lesz” – tette hozzá a zeneszerző, majd megköszönte a Budapesti Operettszínház minden tagjának, Lőrinczy György főigazgatónak és Kerényi Miklós Gábor művészeti vezetőnek, hogy vállalkoztak ennek a rendkívül nehéz, de szép darabnak a bemutatására. Kocsák Tibor úgy látja, hogy az 1996-os ősbemutató óta méltatlanul elfelejtett mű most új életre kelhet és talán külföldön is megismerhetik. Elmesélte, hogy annak idején a Bakáts téren nem volt pénz szimfonikus zenekarra, magnóról ment az elektronikus alap. Most azonban Kemény Gábor és Bíró Rudolf hangszerelésében újabb dimenzióba és az őt megillető zenei környezetbe kerül a darab. Végül kitért arra, hogy Tábori György kifejezetten rajongott a musicalért és szívügyének tartotta. „Ha még élne, most biztosan boldog lenne.”
A sajtótájékoztatón felhangzott a mű néhány emblematikus dala Janza Kata, Vágó Zsuzsi, Szerényi László és Veréb Tamás tolmácsolásában. Az előadás főbb szerepeiben látható továbbá Mészáros Árpád Zsolt, Szabó P. Szilveszter, Szinetár Dóra, Vágó Bernadett, Peller Anna, Kerényi Miklós Máté, Horváth Dániel, Földes Tamás, Cseh Dávid, Laki Péter, Németh Attila, Szomor György, Dancs Annamari, Prescsák Zita, Gömöri András Máté, Angler Balázs, Kocsis Dénes és Siménfalvy Ágota.
A Lady Budapest koreográfusa Bodor Johanna, aki a stúdiós vizsgaelőadáshoz készített koreográfiákat most tovább fejlesztve alakítja át a nagyszínpad követelményeinek megfelelően. A jelmezeket Horváth Kata tervezte, aki a korhűség és a modernség határán egyensúlyoz ruháival. A díszletekért Gyarmathy Ágnes felel. A zenei vezető Silló István, karmester Dinnyés Dániel, vezető korrepetitor Kovács Adrián.
