Bálint András és Fülei Balázs estje
„Sokszor üdvözli egy istentelen, aki becsületesebb, mint az istenesek nagy része…”
Bartók Béla
„Soha eddig nem tapasztalt helyzet és előadás lesz a Viva Bartók!” – így fogalmazott Fülei Balázs zongoraművész Bálint Andrással közös Bartók-estjükről. A Radnóti Színházban komoly hagyománya van az irodalmi- és költői est műfajának, és az elkészült előadások Bálint András személyétől váltak minden esetben az irodalom és a személyesség izgalmas találkozásaivá. Ezúttal viszont egy hangversenyzongora is a Radnóti színpadára kerül, mögötte egy világhírű zongoristával, Fülei Balázzsal, aki Bartók Béla válogatott zongoraműveit játssza el. Galgóczy Judit rendező szerint „magyar embereknek ezt a nevet ugyanúgy kellene kiáltani, mint az olaszoknak a Viva Verdit. A mi részünkről ez a kiáltás néma. (…), én azt mondom – nem kiáltom –, hogy Viva Bartók. A különleges, melegszívű ember, a világhírű magyar zeneszerző, a zseni. Éljen!”
Az előadás Bartók két hangját szólaltatja meg: a zeneszerzőt és a magánembert. Az egyik alátámasztja a másikat: a felcsendülő zongoradarabok az elhangzó levél-részletekkel együtt Bartók magánjellegű megnyilatkozásainak, emberi kapcsolatainak, szeretetének, szarkazmusának, figyelmességének töredékei. Fülei Balázs állította össze az elhangzó zenék és szövegek sorrendjét, utóbbi gerincét a három nőnek írt levelek adják. Így sejlik fel Bartók mellett három női arckép: Geyer Stefi, Ziegler Márta és Pásztory Ditta. Galgóczy Judit szerint Bartók „hihetetlenül pontosan írja le a világot, a környezetet, és iszonyú jó karakterábrázoló képessége is van, ez már a Csodálatos mandarinban is nyilvánvaló, a természet varázslatainak és koloritjának és az ember teremtett világhoz fűződő viszonyának legszebb példái az Éjszaka zenéjében, vagy a Cantátában és más művekben érzéki örömöt adnak a hallgatónak.” Szerinte a levél műfaja sokkal pontosabb, mint a naplóé. „A naplóban lehet csúsztatni, hazudni, de a levél valakihez eljut, és attól az ember választ vár. Bartóknál olyan igénnyel vannak ezek a levelek megírva, hogy nem csak azt akarja közölni, hol járt, mit érzett, mit látott, mire készül, hanem borzasztóan érdekli a fogadó fél élete is. Várja állandóan a híreket, nem akar kapcsolat nélkül maradni. Néha olyan megjegyzéseket tesz, hogy magányra lenne szüksége az alkotáshoz, aztán kiderül, hogy inkább társas magányra vágyik. Talán a legtöbb művészre ez a jellemző.”
Az előadásban felhangzó számos Bartók-mű között megtalálhatók olyan ismert darabok is, mint az Allegro Barbaro, az Este a székelyeknél, továbbá részletek hangzanak el a Tizenöt parasztdalból, a Mikrokozmosz köteteiből és a Gyermekeknek ciklusból is.
Bemutató: RADNÓTI MIKLÓS SZÍNHÁZ, 2017. szeptember 26.
Közreműködik: Bálint András és Fülei Balázs
Rendező: Galgóczy Judit
