Március hatodikán elkezdődtek a Passio XXI próbái. Az első találkozásnál az előadás rendezője, Alföldi Róbert röviden ismertette a koncepciót, kiemelte az üzenetet és rámutatott a történet kulcspontjaira, így megtudtuk, hogy pontosan mire is számíthatunk április 9-én.
Az olvasópróba során Alföldi Róbert többször is kiemelte, hogy egyáltalán nem céljuk az európai kultúra egyik alapkövét bármilyen módon is kifigurázni vagy megkérdőjelezni. Az átírás és az újraértelmezés helyett sokkal inkább arra törekszenek, hogy Jézus tanításai közelebb kerüljenek az emberekhez, így természetesen a cselekmény ugyanúgy nem módosul, ahogyan a többi feldolgozásban sem: „Az alapmű általában annyiban alakul, hogy a Biblia szövege mellett mindenki hozzáteszi azokat a mondatokat a személyes érintettségéhez, a hitéhez, a meggyőződéséhez kapcsolódóan, amelyek egyéni színt kölcsönöznek ennek a történetnek. Ugyanez érvényes nálunk is. Semmi olyan nem történik, ami bármiféle újraértelmezést jelentene. A váz, a lényeg semmilyen módon nem változik.”
„Mindenféle politikai felhangtól mentesen mondom, hogy manapság nagyon sokszor hivatkozunk a kereszténységre, és azt gondolom, hogyha ezt az egyszerű üzenetet, amelyet a Biblia és Jézus tanítása hordoz, képesek lennénk meghallani, akkor teljesen máshogy tudnánk működni ebben a társadalomban és az egész világban. Valójában ennek az előadásnak az a célja, hogy azokat az alapgondolatokat, amelyeket Jézus története hordoz, kiemelje. Ha csak a tanítások felét, vagy negyedét, vagy akár csak tizedét meghallanánk, vagy legalább egy pillanatig elgondolkodnánk azon, hogy mit jelent az egymás iránti szeretet – és ebben nincs semmi romantika –, akkor sokkal nagyobb hatékonysággal tudna működni az életünk.” – nyilatkozta Alföldi Róbert hangsúlyozva az előadás fő üzenetét, majd reflektálva a ki nem mondott kérdésre, hozzátette: „Nem lesz benne semmiféle programbeszéd, sem ide- vagy odaállás. Ugyanúgy, mint egy faluban, megpróbáljuk elmesélni, eljátszani ezt a történetet, abban bízva, hogy ez a közös játék közösségi élménnyé tud válni, nemcsak nekünk alkotóknak, hanem annak a több ezer embernek, aki majd ezt látni fogja.”
Székely Csaba, a darab írója alátámasztotta az elhangzottakat, kiemelve, hogy a Passió XXI nem lesz semmiben sem eltérő azoktól a passiójátékoktól, amelyeket már ismerhetünk a világ minden tájáról, hiszen a cél nem az aktualizálás: „Inkább a történet emberi oldalára koncentráltam, megpróbáltam a kereszténység gyökereit emberi oldalról megmutatni, és ezáltal azokat az embereket is megszólítani, akik nem vallásosak, illetve azokat, akik vallásosak, közelebb vinni a nem hívőkhöz. Az egésznek az alapja az, amelyet a The Beatles úgy fogalmazott meg, hogy All you need is love. Ezt újra és újra el kell ismételni, mert annyiszor találkozunk ennek az ellenkezőjével, hogy a szeretetet hangosabban és többször kell hangsúlyozni.”
A továbbiakban Alföldi Róbert az előadás különleges térszerkezetéről mesélt visszacsatolva a közösségi élmény gondolatára: „A megszokottól eltérő lesz a színpadi berendezkedés, egy térben, egy körben leszünk, ez az ősi térforma pedig ideális arra, hogy a teniszmeccs típusú ügyeket és az egész történet erejét és lendületét megmutathassuk, méghozzá úgy, hogy ne tudjanak elsikkadni azok az egyszerű alapfogalmak, amikről beszélünk.” – kezdte, majd kiemelten a statisztákhoz szólva folytatta. – „A legfontosabb szereplői a darabnak ti vagytok. Mondhatjuk azt, hogy a nép, vagy a tömeg, de nem a megnevezés a fontos, hanem a közeg, amit megteremtetek. Minden eszmének és mozgalomnak az a legnagyobb kérdése, hogy milyen módon jut el az emberekhez, és milyen tömegeket képes maga mellé állítani. Az pedig teljesen normális, hogy sokan hol ide, hol oda állnak. Ezzel nincsen semmi gond, ez nem értékítélet sem a társadalomról, sem magunkról. Ez így működik, mert jobban félünk és kevésbé vagyunk bátrak, mint kellene. Bizonyos helyzetekben nehéz igeneket és nemeket mondani, még akkor is, ha pontosan tudjuk, hogy mi lenne a helyes, mert rengeteg befolyásoló tényező van. És ezt nem gyávaságnak hívom. A kombinálással inkább az probléma, hogy mindig csak saját magunkkal beszélgetünk.”
Záró gondolatával arra is reflektált, hogy mi lehet az oka az említett ide-oda állásnak: „Mindig vonzó az, ha valamiben erő van, ha valami megoldást kínál az életben, de az már kevésbé, ha saját magunkat is hozzá kell tenni ehhez az ügyhöz. Csodák nincsenek. Akkor tud csoda történni, ha mindenki részt vesz benne.”
Záró gondolatával arra is reflektált, hogy mi lehet az oka az említett ide-oda állásnak: „Mindig vonzó az, ha valamiben erő van, ha valami megoldást kínál az életben, de az már kevésbé, ha saját magunkat is hozzá kell tenni ehhez az ügyhöz. Csodák nincsenek. Akkor tud csoda történni, ha mindenki részt vesz benne.”
Dézsi Fruzsina
Fotók: Gerencsér Anna
Az idézett megszólalások stilárisan megszerkesztettek.