Mire számítson az ember, ha a GlobART előadására vált jegyet? Semmiképpen se egy szokványos prózai darabra, hiszen az összművészeti társulat a lehető legtöbb oldalát mutatja meg produkcióiban. A társulat ezúttal az emberi kapcsolatokban megbúvó titkokat feszegette Pivarnyik Anikó MajdNEM című darabjával a Fészek Művészklub színpadán, Somogyi Anna rendezésében.
A színpadot sejtelmes fólia határolja, ez adja azt a burkot, amelyben a történet játszódik. A darab maga olyan, mintha a tévében néznénk egy telenovellát: a helyzetek nem feltétlenül életszerűek, ám mindenképpen gondolatébresztőek. Időről időre megjelenik a tánckar, hogy mozdulatokkal illusztrálják a szereplők aktuális érzéseit. A társulat a hátteret is kihasználja, ha nem a fő motívumként megjelenő, lassan darabjaira hulló puzzle, akkor a szereplők múltja vagy maga a hangulat kerül kivetítésre.
A történet egyszerűen kezdődik. Áron és Anna imádni való párocska, akik nemrég költöztek össze. Az elköteleződés megrémíti Áront, aki hiányolja a saját lábáról a nyúlcipőt. Anna kap egy tuti állást és amikor ezt ünneplik a közeli bárban, egy részeg nőtől fenyegető jóslatot kapnak: titkok fogják próbára tenni a kapcsolatot. A titok Áron zsebében lapul, bár számára egyáltalán nem tűnik fontosnak. Régen kavart egy lánnyal, Vivivel, akivel aztán üzenetben szakított. Megtörtént mással is már, nem nagy kaland. Legalább is Áronnak, de Vivi rémesen a szívére vette. Az akkoriban drogfüggő lányt a cégvezető Tamás karolja fel, aki – ki tudja miért? – beleszeret és hajlandó segíteni Vivi bosszúállását. Hogy, hogy nem, Anna éppen Tamás cégéhez nyer felvételt és a kedves kollégáknak szervezett szűk körű bulira ő is meghívást kap, Áronnal együtt. A titok innen titok igazán, hiszen Áron, ahelyett, hogy egy kínos mosollyal szólna Annának, hogy a háziasszony az exe, erről mélyen hallgat. Hallgat az egész társaság, a kollégáktól Tamáson át, holott Annán kívül mindenki tud mindent.
Ez a szövevényes, ármányos történet teszi a darabot olyanná, mintha egy hétköznap esti sorozat lenne valamelyik kereskedelmi csatornán. Anna karaktere hihetetlenül naiv, Kasza Nikoletta olyan ártatlan mosollyal jelent meg minden alkalommal, hogy kétségtelen: a hazugságok hálójában ő a legsérülékenyebb – ezt húzzák alá az Áront alakító Szarvas Balázzsal közös finom érzékenységgel operáló jelenetei is. Ugyanakkor mégsem pozitív példa ez a kapcsolat, hiszen már első pillanatban nyilvánvaló, hogy a férfi nem ér fel Anna tisztaságához, így együtt érezni sem igazán tudunk vele.
Az alappáros teljes ellentéte Vivien és Tamás, vagyis Szuromi Bernadett és Kálmánczhelyi Gábor. Jeleneteik igazán kiválóak és szórakoztatóak, az egymás mellett élést és egymás zrikálását pörgősen és kellően szenvedélyesen adják elő. Egészen a végéig lehet találgatni, mit is érez ez a két ember egymás iránt, függetlenül attól, amit mondanak. Az együttműködés kicsit össze is mossa őket. „Nem érzem, hol végződsz te és hol kezdődöm én” – mondja egyszer Tamás. Velük háromszöget alkot Vivi jóban-rosszban legjobb barátnője, Nádja, akit Jezsó Krisztina alakít érzékletesen. Aki a Vivi-Tamás pároson kívül igazán szórakoztató volt, az Libor Laura a bárban ülő részeg nő szerepében. A történetei és az elejtett megjegyzések arra utalnak, ez Anna lehetséges jövőképe, a részeg nő az egyedüli őszinte ember itt, ő segít összerakni az egyre zavarosabb képet Annának.
Ha a szereplőket egy-egy tulajdonsággal vagy érzéssel kéne jellemeznünk, nem lenne nehéz dolgunk. Áron maga a gyávaság, Anna az optimizmus, Tamás az elvakultság, Vivi a függés, a részeg nő a magány, Nádja pedig a sóvárgás. Találó jelenetek azok, ahol Vivi és Nádja úgy veszekszenek, hogy minden egyes sértés alkalmával kipukkasztanak egy-egy lufit magukon. A néző így látja, kinek mennyi van még a tarsolyában.
Miért nem bírja ezt a dolgot elengedni Vivi? Miért nem beszél Áron? Miért asszisztál ehhez Tamás? Miért nem látja Anna, hogy mi folyik körülötte? Ilyen kérdések feszegetik a nézőt belülről az előadás közben és még utána is nagyon sokáig. Főként azért, mert a darab vége abszolút váratlan, néhány pillanat alatt megváltoznak a szándékok és a sorsok is. Csak az tud élni és játszani ebben a világban, aki ismeri és be is tartja a játékszabályokat. Aki nem, az kiesik. Végleg.
Pataki Anett
