Különleges produkció született: a Vörös Oroszlán után újabb színházi élménnyel gazdagodhatnak Szepes Mária olvasói, de megismerkedhetnek vele azok is, akik mindeddig nem kerültek közelebbi kapcsolatba az „ezotéria nagyasszonya”, a népszerű írónő műveivel és gondolatiságával. A Merre tartasz, Ember? című darabot december 14-én este mutatták be.
Giorgi Viktória, a darab írója, rendezője, koreográfusa - egyben producere - a humort sem nélkülöző víziókban álmodta színpadra az Ember szenvedésekből született felismeréseit, önmagával való küzdelmét és azt, végül hogyan talál magára. A kétségbeesett és elkeseredett Embert – alakját Almási Sándor formálja meg igen sokoldalúan – Szepes Mária szelleme – Nyakó Júlia – vezeti „befelé és felfelé”, miközben szembesül élete hibáival és tévedéseivel. A filmbetétek, vetített képek, a tánc és a zene – utóbbi Szirtes Edina Mókus előadásában, aki „minden hangszeren játszik” – aláhúzza és kiemeli a mondanivalót, egyben különleges összművészeti produkcióvá emeli a darabot.
A mester megjelenése erősíti a tragikomikus vonalat: az előadás tele van rengeteg sötét mondanivalóval, és ugyanannyi nevetséges helyzettel. Egyáltalán nem nevezhető könnyednek, a színpadon a táncosok olykor mint a testet öltött kényszer, vagy rettegés mozognak, s Almási halálra vált arca, ahogyan félve visszahúzódik tőlük, nehogy megérintsék, minden, csupán nem nevetni való.
A darab számos rendkívül érdekes megoldást tartalmaz. Ilyen például a díszlet részeként létező óriási filmvászon, melyen Mester szavaira az internet legfurcsább sarkaiból összejövő vetítés játszódik le. A rendező ezzel a manőverrel beleékeli a történéseket az aktuális jelenbe, a mindennapjainkba. Az alakításoknak köszönhetően a darab energiája töretlen, folyamatos, ugyanakkor az általa felvetett egzisztenciális kérdésekre természetesen nem ad választ. De ettől talán még érdekesebb és egészségesebb lenne elmennünk és megnéznünk.
Így látják a szereplők:
Nyakó Júlia (a Mester szerepében): Aki szeretettel védekezik, az legyőzhetetlen. Szepes Mária hite és gondolatisága közel áll hozzám minden tekintetben. A Mester mindent lát, neki már nem kell haragudnia semmiért, nincsenek indulatai. Szereti ezt az Embert és minden embert, együtt érez azokkal, akik még nem jutottak el a szükséges felismerésekig. Mert – ahogyan a darabban is elhangzik – fontosak vagyunk mindannyian, de lesz, aki lemarad.
Almási Sándor (a Férfi szerepében): Jaross-Giorgi Viktóriával harmadszor dolgozunk együtt, ő az, aki mindig jókor talál meg, éppen olyan feladattal, amire abban az időszakban szükségem van, ami érdekel. Azt hiszem, az egész korosztályomat foglalkoztatják azok a kérdések, amelyeket a darab feszeget. Ebben a csapatban, amelyik a produkcióban dolgozik, van erő, lendület, jó energiák mozognak, és ez, remélem, átsugárzik a színpadról.
Kakasy Dóra (a Feleség szerepében): Jó a csapat, és izgalmas a szerep. A párbeszédek Szepes Mária szövegeiből íródtak, és mindannyiunkhoz szólnak. Az elején nem is gondoltam, hogy ezt a mély, komoly mondanivalójú írásokból készült művet ennyire látványos és élettel teli színpadi produkcióvá lehet tenni, hála az író-rendező Jaross-Giorgi Viktóriának és művésztársaimnak. Mindvégig jelen van a feszültség, de emellett a játékosság, a humor is. Izgatottan figyeljük az Almási Sándor által megformált Ember jellemfejlődését, vívódásait önmagával, a Mesterrel való találkozását és a feleségével való konfliktusait. Úgy érzem, sikerült ezeket a szerepeket megtölteni élettel.
Alkotók:
ZENE: Szirtes Edina Mókus/Kunert Péter
DRAMATURG: Lőrinczy Attila
JELMEZ / DÍSZLET: Daróczi Sándor
VIDEÓ: Karcis Gábor
RENDEZŐ ASSZISZTENS: Doma Petra
ÍRÓ/RENDEZŐ/KOREOGRÁFUS: Jaross-Giorgi Viktória
FÉRFI: Almási Sándor
MESTER: Nyakó Júlia
FELESÉG: Kakasy Dóra
ÉNEKES: Szirtes Edina Mókus
Táncosok:
DÉMON NŐ. Szuhánszki Gréta / Szamosi Judit
DÉMON FÉRFI. Ungi Krisztián / Fülöp László
Centrál Színház, Kisszínpad, további előadások : 2016/01/30, 2016/01/31
