Luca Di Fulvio a napokban Magyarországon járt, és a Maxim Kiadó kérésére betért a budapesti Allee Libribe egy író-olvasó találkozó erejéig.
A lassan 60 éves olasz író utál kimozdulni otthonról. Nem is értem, hogy kerülhetett ide, hiszen a könyvkiadója Németországban van, Olaszhonból a németekhez pedig nagyon nem Pesten át visz az út. De a lényeg, hogy eljött!
Luca történelmi regényeket ír, mégpedig olyan sztorikat, ahol jellemzően elnyomott nők, leányok életét mutathatja be. Magyarul megjelent már három könyve is: A lány, aki megérintette az eget, A fiú, aki éjjel meglátta a napot és az Álmok bandája. Az elsőként felsorolt könyvét úgy egy éve vásároltam meg. Imádtam a címét, és amikor elolvastam a fülszöveget, ez is megnyerte a tetszésem, úgyhogy a karácsonyra kapott könyvutalványt részben Lucára költöttem. Pedig ilyen vastag könyveket pláne e-könyvben szoktam megvenni – de most kivételesen örülök, hogy papíros példányt birtokoltam, ugyanis az e-könyv egyik hátránya, hogy nem lehet dedikáltatni (a másik pedig, hogy nincs könyvszaga, ugye).
Nagyon tetszett, amikor Luca elmondta, hogy ő a hegyei közt van otthon. Csak néz ki rájuk az ablakból, vagy elmegy sétálni – és ír. És ez nekem azért kedves gondolat, mert nagyon jobb agyféltekés. Mert írni tényleg úgy könnyű, ha ráhangolódunk a természetre: ha kiülünk a kertbe és hallgatjuk a madarakat, vagy bent a dolgozószobában figyeljük az esőt.
Luca beszélt következő könyvéről is. Buenos Airesben egy időben kétmillió lakos élt, kiknek fele olasz volt, és csak elvétve akadt köztük nő. Akik általában ugyanazt a foglalkozást űzték: prostitúcióba kergette őket egy hazug emberkereskedő. Luca új könyve két olyan nőről fog szólni, aki felveszi a kesztyűt és menekülni akar ebből a helyzetből.
Luca felé én egy kérdést tettem fel: honnan szedte a könyvcímeket? Mind „A lány”, mind „A fiú” szerintem egyenesen briliáns cím. Nos, nagyot nevettem a válaszon. A férfi ugyanis elmondta, hogy ezt a kérdést nem szokták neki feltenni, de bizony minden cím a kiadó munkáját dicséri. Ő ugyanis képtelen címet adni. „A lány” címe eredetileg „Velence” volt, „A fiú” címe pedig „Mikael” (a főszereplő után). Nos, kétségtelen, hogy a végleges címek sokkal figyelemfelkeltőbbek, mint Luca eredeti kreálmányai.
Nos, köszönjük Lucának, hogy meglátogatott minket. Egy élmény volt!
Nádasi Krisz
krisznadasi.wix.com/krisznadasiwrites
